2014. augusztus 12., kedd

Isten veled, Kapitányom!

Azt hiszem, eddig nem érintett ilyen mélyen valaki halála, akit nem ismertem személyesen. De az ő filmjein nőttem fel, nevettetett, elgondolkodtatott. De főleg nevettetett. Ezért szerettem. És ezért fog nagyon hiányozni. 

John Keating: ...mennyire nehéz megőrizni önmagunkat a többiekkel szemben. Látom a szemükön, hogy most azt gondolják: "én nem léptem volna ütemre", de jusson eszükbe, hogy akkor miért tapsoltak? Mindannyian igényeljük, hogy elfogadjanak, de higgyék erősen, hogy a meggyőződésük egyéni, a sajátjuk. Még ha a nagy többség emiatt rossz szemmel néz is magukra...még ha a nyáj azt bégeti is "neeem heeelyees". ...azt akarom, hogy leljék meg a maguk útját mihamarabb. Induljanak el rajta a maguk tempójában. Mindegy, hogy merre, mindegy, hogy hogyan: akár peckesen, akár kergén...bárhogyan.

"We don’t read and write poetry because it’s cute. We read and write poetry because we are members of the human race. And the human race is filled with passion. And medicine, law, business, engineering, these are noble pursuits and necessary to sustain life. But poetry, beauty, romance, love, these are what we stay alive for." 
(Holt költők társasága)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése