"Azt kérdezted elébb, szerettem-e? Sokat szenvedtem mellette. De tudom, hogy szerettem, s azt is tudom, miért szerettem? ... Mert szomorú volt és magányos, s nem tudott rajta senki segíteni, én sem. De mennyi idő kellett, s milyen sok szenvedés, míg ezt megtudtam és megértettem!"
(Márai Sándor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése